15 ember elmesélte, hogy milyen meglepetés érte őket, amikor felébredtek a kómából

A tudósok a mai napig sem értik teljesen a „kómának” nevezett jelenség lényegét. A legfurcsább talán az a tény, hogy a kómából felébredő betegek állapota tulajdonképpen megjósolhatatlan. Egyesek úgy ébrednek belőle, mintha csak aludtak volna egy nagyot, más felnőtt emberek például azt hiszik magukról, hogy gyerekek, és olyan ember is volt már, aki elfelejtette az anyanyelvét, és helyette egy idegen nyelven kezdett kommunikálni.

  A Reddit felhasználói elmesélték, hogy milyen meglepetés érte őket, amikor ők vagy az egyik szerettük/barátjuk felébredt a kómából.

• • A családunk egyik jó barátja kómába esett hat hónapra. Amikor felébredt, nagyon meglepődött, hogy a felesége milyen öreg. Kiderült, hogy az utolsó 15 év emlékeit teljesen elfelejtette. Tudta, hogy van két gyermeke, de az emlékei szerint még mindig csecsemők voltak, és semmit sem tudott a harmadik gyermekéről. Az emlékei azóta sem tértek vissza.Sok mindent kellett újratanulnia, mivel a technológia 15 év alatt sokat változott. Minden újdonság volt számára, de a legnehezebb mégis annak a ténynek az elfogadása volt, hogy a gyermekei már nem csecsemők.

• Apám majdnem 8 hétig volt kómában. Amikor felébredt, a szeme színe teljesen megváltozott. Régebben zöld szeme volt, ami a kóma után élénk kék színűvé változott. Ez egy nagyon szembetűnő változás volt.
• A 90-es években a dédapám stroke-ot kapott és 3 hetet töltött kómában. Amikor felébredt, nem tudott angolul, elfelejtette az anyanyelvét. Ehelyett csak csaktó nyelven beszélt, amit gyerekkorában tanult meg, mivel egy Csaktó Természetvédelmi Terület közelében élt, és sok ottani gyerekkel játszott.10 nappal a kómából ébredés után hirtelen újra tudott beszélni angolul, viszont elfelejtett mindent, amit csaktó nyelven tudott.Külön érdekesség, hogy dédapám szóról-szóra vissza tudott idézni minden beszélgetést, ami a szobájában zajlott, amíg ő kómában volt.
• 9 napig voltam kómában. Amikor felébredtem, egy lélegeztetőgépre voltam kötve. Amikor az orvosok leszedtek róla, kiderült, hogy a testem nem emlékszik, hogyan kell lélegezni. Szó szerint újra meg kellett tanulnom lélegezni, ami néhány napot vett igénybe.Nem volt természetes késztetés rá, hogy mikor kéne lélegeznem és mikor nem, ezért előfordult, hogy olyan sokáig nem vettem levegőt, hogy a vér oxigénszint jelző riasztására jutott csak eszembe: „Ó, te hülye! Lélegezned kell!”.Mellesleg, az első pár napban nem aludtam, mert amint elaludtam, a testem nem lélegzett és a vér oxigénszint érzékelő riasztása felébresztett.

• A barátom balesetet szenvedett a házassági évfordulóján, ami következtében kómába esett. Vicces, mert a következő évfordulón ébredt fel belőle, és emlékezett mindenre, ami a baleset előtt történt.Szomorú azonban, hogy amíg kómában volt, a felesége összeházasodott az egyik ápolóval, aki vigyázott rá.
• A feleségem 2 hétig volt kómában. Amikor felébredt, téves emlékei voltak. Mindez annak volt köszönhető, hogy az agya szilárd emlékként raktározta el azokat a beszélgetéseket, amiket akkor hallott, miközben kómában volt. Például: meg volt róla győződve, hogy az orvosok Washingtonba küldték őt kezelni, pedig valójában csak az apja említette meg ennek a városnak a nevét egyszer a betegszobán. A feleségem valahogy meghallotta ezt és az agya úgy értelmezte, mintha valóban Washingtonban járt volna. Olyan szilárd volt a meggyőződése, hogy amikor elmondtuk neki, hogy nem igaz, nem hitte el nekünk.
• Apám balesetet szenvedett kiskorában, egy autó elütötte őt, miközben biciklizett. 2 hónapot töltött kómában, és nagyon meglepődött, amikor felébredve látta, hogy az anyja (én nagymamám) haja teljesen ősz lett, noha még csak 38 éves volt. Hihetetlen, hogy mit tesz az emberrel a stressz.
• 30 évvel ezelőtt, amikor 10 éves voltam, 4 napig feküdtem kómában bakteriális meningitis miatt. Amikor felébredtem, teljesen süket voltam. Papírral és tollal kommunikáltam az orvosokkal. Később a hallásom szépen lassan visszatért a bal fülemre, de a jobb fülemre azóta sem hallok semmit. Ennek ellenére nem panaszkodhatok, az orvosok ugyanis mindössze 5% esélyt adtak nekem a túlélésre.
• A feleségem 4 napig feküdt kómában, de egy beavatkozás során a szíve 20 percre megállt. Mikor felébredt a kómából, majdnem három hónapig beszélt a rég elhunyt szüleiről, mintha még mindig élnének és a szomszéd szobában lennének.Majdnem beleőrültem, hogy folyton ki kellett javítanom az emlékeit. Szerencsére 3 hónappal később az emlékei visszatértek, viszont azóta újabb problémák adódtak, most a hosszú távú emlékei tűntek el.
• Körülbelül 20 évvel ezelőtt az unokatestvérem egy esés következtében súlyos sérüléseket szenvedett, és majdnem 4 hétig feküdt kómában. Amikor felébredt, rájött, hogy fotografikussá vált a memóriája. Képes volt szóról-szóra visszamondani bármilyen beszélgetést, vagy bármilyen múltban történt esemény pontos dátumát felidzéni. Ez a fotografikus memória azóta is tart nála, és őszintén szólva elég idegesítő.

• Majdnem 6 hétig voltam kómában. Amikor felébredtem, mindent újra kellett tanulnom, egyedül a beszédképességem maradt meg, de a motoros képességeim szörnyűek voltak. Még a WC-t sem tudtam egyedül használni, de 3 hét alatt sikerült belerázódnom mindenbe.
• Az unokatestvérem egy motoros baleset után kómába került. Amikor felébredt, azt hitte magáról, hogy még kisgyerek. Úgy is viselkedett és beszélt, mint egy gyerek. Most, körülbelül 7 év után már jobban érzi magát, de még mindig van egy kis baj a beszédjében: dadog és gyorsan beszél, mint egy kisgyerek, amikor izgatott. Mellesleg, amikor felébredt a kómából, nagyon meglepte őt, hogy van egy lánya.
• A 14 éves unokaöcsém több mint 3 hónapig volt kómában. Ez alatt az idő alatt elvesztette a testtömegének közel 30%-át, és az izmai atrofálódtak. Mikor felébredt és magára nézett az első mondata az volt: „nem adtatok nekem enni?!”.
• A srác, akivel sokáig randiztam a középiskolában, balesetet szenvedett és majdnem hat hónapig volt kómában. Amikor felébredt, skót akcentussal beszélt. Tény, hogy gyerekkorában sok időt töltött a skót nagyanyjával, de akkor is furcsa, hogy a kóma után az agya azt a parancsot adta neki, hogy akcentussal beszéljen.

• Néhány évvel ezelőtt a sógornőmet elütötte egy autó kerékpározás közben. Nem tudom mennyi időt töltött kómában, de a baleset előtt egy goromba alkoholista volt, aki nem félt kezet emelni a saját gyerekeire, viszont a kóma óta alig iszik, és kijelenthetem, hogy ő a legcsendesebb, legkedvesebb, és leggondoskodóbb ember, akivel életemben találkoztam. Nem tudom, mi történhetett vele, amíg kómában volt.

Bónusz: egy filmszerű történet.

• A barátom felesége agyvelőgyulladás miatt kómába esett. Felébredve nem emlékezett a két gyermekére (4 és 6 éves), valamint a párizsi esküvőjüket és a Niagara-vízesésnél tett lánykérésüket is elfelejtette, bár a férjére legalább emlékezett. A nő emlékei azóta sem tértek vissza, ezért a szerető férje újra elvitte őt a lánykérés helyszínére, és még egy kis esküvői szertartást is rendezett neki Párizsban.